Eredményközpontú és folyamatközpontú megközelítés

A vezetőség szemlélete az eredményközpontúságról és a folyamatközpontúságról

A mai vállalati környezet folyamatosan változik, és a változásokhoz való alkalmazkodás, valamint a versenyképesség fenntartása érdekében a vállalatok hatékony irányítási stratégiákra van szükségük. A legfontosabb irányítási stratégiák egyike a célok elérésére szolgáló megközelítés. A vállalati irányításban gyakran említett két fontos megközelítés az eredményközpontúság és a folyamatközpontúság. A vezetőség szempontjából ezek a megközelítések eltérő jellemzőkkel és előnyökkel/hátrányokkal rendelkeznek, és fontos szerepet játszanak a szervezet stratégiai céljainak elérésében.

Eredményközpontú irányítási stratégia

Az eredményközpontú megközelítés a világosan meghatározott és mérhető eredményeket tekinti a legfontosabb értékelési kritériumnak. A vállalati irányításban ez végső soron a jövedelmezőség és a hatékonyság keresésével egyezik meg. Konkrét teljesítménymutatókat határoznak meg, mint például a forgalom növelése, a profittermelés, a piaci részesedés bővítése, és ezek alapján értékelik az irányítási teljesítményt.

Az eredményközpontú megközelítés segítségével a vezetőség objektíven meg tudja ítélni, hogy a szervezet elérte-e a kitűzött céljait, ami lehetővé teszi a gyors döntéshozatalt és a hatékony erőforrás-allokációt.

Az eredményközpontú stratégia nagyon hatékony a vállalatok rövid távú céljainak elérésében. Például, ha negyedéves forgalmi célokat vagy éves üzemi profitcélokat tűznek ki, és kidolgoznak egy célzott stratégiát a cél elérésére, maximalizálhatják a rövid távú irányítási teljesítményt. Ezenkívül a vezetőség teljesítményalapú jutalmazási rendszer segítségével ösztönözheti a munkavállalókat, és egyértelművé teheti a célok eléréséért való felelősséget.

Ha azonban csak az eredményközpontúságot alkalmazzák, fennáll a veszélye annak, hogy figyelmen kívül hagyják a folyamat fontosságát. A vállalat az eredmények elérése során elhanyagolhatja az etikai irányítást vagy a szervezet fenntartható növekedését, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja az irányítást. Ha túlságosan hangsúlyozzák az eredményközpontúságot, az rövid távú célok elérése érdekében túl gyors döntésekhez vezethet, vagy a munkavállalók sietve akarnak eredményt elérni a rövid távú teljesítmény érdekében. Ez belső konfliktusokat vagy a munkavállalók kiégését eredményezheti.

Folyamatközpontú irányítási stratégia

A folyamatközpontú megközelítés olyan stratégia, amely a célok elérésének módját és eljárásait tekinti fontosnak. A vezetőség nemcsak az eredményeket, hanem a célok elérésének folyamatában rejlő hatékonyságot és fenntarthatóságot is figyelembe veszi. Ez olyan stratégia, amely a vállalat növekedését a szervezeti kultúra, a folyamatos innováció és a csapatmunka erősítése révén segíti elő.

A folyamatközpontúság különösen akkor előnyös, ha összetett problémákat kell megoldani, vagy ha nagy a bizonytalanság. A vállalat által tapasztalt bonyolult piaci környezetben vagy technológiai változások során fontos, hogy a szervezet kreatív és innovatív módon oldja meg a problémákat.

A folyamatközpontú megközelítés fontos szerepet játszik a fenntartható növekedés elérésében.

Például a vállalat nemcsak a rövid távú profitra törekedhet, hanem olyan stratégiát is alkalmazhat, amely figyelembe veszi a társadalmi felelősségvállalást vagy a környezeti fenntarthatóságot, ezzel is erősítve a vállalat hírnevét. Ezenkívül nem sajnálja a befektetést a munkavállalók képzésébe és a csapatmunka fejlesztésébe, ami végső soron hozzájárul a szervezet hosszú távú versenyképességének növeléséhez.

Ha azonban csak a folyamatközpontúságra koncentrálnak, hiányosságok jelentkezhetnek az eredmények mérésében vagy a konkrét célok meghatározásában. A vállalat túlzottan a folyamatra koncentrálva figyelmen kívül hagyhatja a valóságos eredményeket. Például előfordulhat, hogy a folyamat jól zajlott, de a vállalat jövedelmezőségéhez vagy piaci részesedésének bővítéséhez nem járult hozzá. Ez magában hordozza a kockázatát annak, hogy a vezetőség elmulasztja azokat a konkrét eredményeket, amelyek fontos kritériumként szolgálhatnak a teljesítmény értékelése során.

Az eredményközpontúság és a folyamatközpontúság egyensúlya

A vezetőségnek fel kell ismernie, hogy az eredményközpontú és a folyamatközpontú megközelítések kölcsönösen kiegészítő kapcsolatban állnak egymással. A vállalat stratégiájának ötvöznie kell a rövid távú célok elérését célzó eredményközpontú gondolkodást és a hosszú távú, fenntartható növekedést célzó folyamatközpontú gondolkodást. A vezetőség eredményorientált célkitűzéssel törekedhet a rövid távú eredmények elérésére, ugyanakkor folyamatközpontú stratégiával fejlesztheti a munkavállalók képességeit és innovatív problémamegoldó képességüket, és ennek alapján biztosíthatja a hosszú távú versenyképességet.

Például a vezetőség meghatározhat egy világos célt, például a forgalom növelését, és kidolgozhat egy stratégiát a cél elérésére, de a folyamat során hatékony belső rendszert és együttműködésre épülő szervezeti kultúrát hozhat létre a fenntartható növekedés érdekében. Ezenkívül teljesítményalapú jutalmazási rendszerrel ösztönözheti a munkavállalókat a célok elérésére, de figyelembe kell vennie a munkavállalók fejlődésének és a szervezeti kultúra kialakításának fontosságát is.

Következtetés

Az eredményközpontúság és a folyamatközpontúság kölcsönösen kiegészítő tényezőként működnek a vállalati irányításban. A vezetőségnek szervesen kell összekapcsolnia a két megközelítést, és olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely egyszerre törekszik a rövid távú eredményekre és a hosszú távú növekedésre. A kulcs a sikeres vállalati irányítási stratégia kialakításában az, hogy az eredményközpontúság mellett ne hanyagolja el a folyamat fontosságát, és mindkét megközelítést egyensúlyban alkalmazza a fenntartható irányítás megvalósítása érdekében.